Mit csinál a könyvvizsgáló? Mi a könyvvizsgáló feladata? Mi a különbség a könyvelő és a könyvvizsgáló között?”
A piacgazdaság működéséhez elengedhetetlen, hogy a gazdasági szereplők vagyoni és pénzügyi helyzetükről, a működés eredményéről független, tárgyszerű, megbízható, valós információkat hozzanak nyilvánosságra. Ezt a célt szolgálja a független könyvvizsgálói tevékenység, mely során vizsgálat alá kerülnek a közzéteendő adatok, információk megbízhatósága, hitelessége, valamint a kapcsolódó törvények előírásainak betartása, s e tevékenység végeredményeként kerül kialakításra a könyvvizsgálói vélemény (független könyvvizsgálói jelentés). A könyvvizsgálat tág értelemben a piac szereplőinek (beleértve a vállalkozás tulajdonosait és a vezetést is), a vállalkozás hitelezőinek, a nyilvánosságnak az érdekeit, informálását szolgálja.
A könyvvizsgáló alapvető feladata annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a jogszabályi előírások szerint készült-e, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.
Magyarországon jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot csak a Magyar Könyvvizsgálói Kamarában bejegyzett könyvvizsgáló, illetve nyilvántartásba vett könyvvizsgáló társaság végezhet.
Könyvvizsgálati kötelezettség
Főszabályként a 2000. évi C. törvény (a továbbiakban (számviteli törvény) 155. §-a határozza meg a könyvvizsgálati kötelezettséget:
"Kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, kivéve, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
- a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, 2025 évtől a 600 millió forintot és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 fő”
Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg (könyvvizsgálat saját döntés alapján).
Egyéb jogszabályok is meghatározhatnak/meghatároznak bizonyos esetekre könyvvizsgálati kötelezettséget.
A könyvvizsgáló (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló könyvvizsgálatáért való felelőssége
A könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló célja kellő bizonyosságot szerezni arról, hogy az (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló egésze nem tartalmaz akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást, valamint az, hogy ennek alapján a véleményét tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést bocsásson ki. A kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garancia arra, hogy a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálat mindig feltárja az egyébként létező lényeges hibás állítást. A hibás állítások eredhetnek csalásból vagy hibából, és lényegesnek minősülnek, ha ésszerű lehet az a várakozás, hogy ezek önmagukban vagy együttesen befolyásolhatják a felhasználók adott éves beszámoló alapján meghozott gazdasági döntéseit.
A könyvvizsgáló a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok szerinti könyvvizsgálat egésze során szakmai megítélést alkalmaz és szakmai szkepticizmust tart fenn.
Továbbá:
- Azonosítja és felméri az (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításainak a kockázatait, kialakítja és végrehajtja az ezen kockázatok kezelésére alkalmas könyvvizsgálati eljárásokat, valamint elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerez a véleménye megalapozásához. A csalásból eredő lényeges hibás állítás fel nem tárásának a kockázata nagyobb, mint a hibából eredőé, mivel a csalás magában foglalhat összejátszást, hamisítást, szándékos kihagyásokat, téves nyilatkozatokat, vagy a belső kontroll felülírását.
- Megismeri a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollt annak érdekében, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a Társaság belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt nyilvánítson.
- Értékeli a vezetés által alkalmazott számviteli politika megfelelőségét és a vezetés által készített számviteli becslések és kapcsolódó közzétételek ésszerűségét.
- Következtetést von le arról, hogy helyénvaló-e a vezetés részéről a vállalkozás folytatásának elvénalapuló (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló összeállítása, valamint a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján arról, hogy fennáll-e lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a Társaság vállalkozás folytatására való képességét illetően. Amennyiben azt a következtetést vonja le, hogy lényeges bizonytalanság áll fenn, független könyvvizsgálói jelentésében fel kell hívnia a figyelmet az (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámolóban lévő kapcsolódó közzétételekre, vagy ha a közzétételek e tekintetben nem megfelelőek, minősítenie kell véleményét. Következtetései a független könyvvizsgálói jelentése dátumáig megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékon alapulnak. Jövőbeli események vagy feltételek azonban okozhatják azt, hogy a Társaság nem tudja a vállalkozást folytatni.
- Értékeli az (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló átfogó bemutatását, felépítését és tartalmát, beleértve a kiegészítő mellékletben tett közzétételeket, valamint értékeli azt is, hogy az (egyszerűsíett) éves (konszolidált) beszámolóban teljesül-e az alapul szolgáló ügyletek és események valós bemutatása.
- Az irányítással megbízott személyek tudomására hozza - egyéb kérdések mellett - a könyvvizsgálat tervezett hatókörét és ütemezését, a könyvvizsgálat jelentős megállapításait, beleértve a Társaság által alkalmazott belső kontrollnak a könyvvizsgálat során általa azonosított jelentős hiányosságait is, ha voltak ilyenek.
Záradékok:
- A. Hitelesítő záradék (tiszta vélemény)
- Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló) a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt és ezért az éves beszámolóban, az egyszerűsített éves beszámolóban foglaltakkal egyetért.
- B. Korlátozott záradék (korlátozó vélemény)
- C. Elutasító záradék (ellenvélemény)
- Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a törvény előírásainak és a valóságnak, akkor B vagy C záradékot ad az elutasítás okainak részletes feltüntetésével.
- D. Záradék adásának elutasítása
- Ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni
Ha a beszámolót elfogadó közgyűlés/taggyűlés a beszámoló adatait megváltoztatja, vagy a könyvvizsgálónak olyan információ jutott birtokába, hogy az adott, vagy elutasított záradék már nem helytálló, új záradékot kell adni
A könyvvizsgálati jelentést közzé kell adni a beszámoló letétbehelyezésével egyidejűleg.
. A könyvvizsgálati kötelezettség megszegésének jogkövetkezménye
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) a számvitel rendjének megsértése elnevezésű tényállása szól arról az esetről, amikor a Számviteli törvényben, illetve annak felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt beszámolókészítési, könyvvezetési, illetve könyvvizsgálati kötelezettségét valaki megszegi. A tényállás az elkövetőt 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja. Azonban ahhoz, hogy a bűncselekmény befejezett legyen szükséges az is, hogy az elkövető ezen tettével a vagyoni helyzet áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítsa vagy az adott üzleti évet érintően a Szám. tv. szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézzen elő. Mindezeket szándékosan kell az elkövetőnek megvalósítania, tehát tudnia kell róla, hogy tettével ilyen helyzetet teremt. Amennyiben az elkövető csak gondatlanul követi el a cselekményt, szankciója 2 évig terjedő szabadságvesztés.